Csehország, SzG3: tó

A mostani cseh utunknak az elsődleges célja az volt, hogy az unokámat megismertessük azokkal a szép látnivalókkal, amiket már korábban mi meglátogattunk, de azért némi újdonságot azért ebbe az útba is bele csempésztünk. A két korábban meglátogatott helyek közül az egyik ez, a másik a Zlín/Lesná-i állatkert (erről majd később). Kb. most lett arra érett, hogy egy ilyen útba belevágjunk és szerintem nagyon jól teljesített.
Már korábban is írtam, hogy Lednice az egyik kedvenc helyünk, ha erre járunk akkor vagy itt tartjuk a pihenőnket, vagy meg is nézzük, ugyanis nem lehet vele betelni. Az internet szerint - ha mindent bele veszünk: parkok, a kastély, az egyéb lehetőségek - , akkor ez Csehország legszebb épületegyüttese. Szerintem nem lehet ezen nagyon vitatkozni, legfeljebb annyit még hozzátenni, hogy a szerencséjükre nagyon sok szép más hely is található itt, kissé alulról közelítve ezt a helyet.
Viszonylag könnyű parkolni, mivel az egész városka tele van magánparkolókkal. Elfogadható áron lehet parkolni. Kapunk egy sorszámot, majd egy füzetbe felírják az érkezésünket, távozáskor kell fizetni a tényleges parkolási időre. Mi közel parkoltunk a parkhoz, ahová több irányból is be lehet jutni. Már itt szembesültünk azzal, hogy a park tele van szőve csatornákkal. A csatorna partján, jobb kéz felől elhagyva a kastélyt, eljuthatunk a hajókikötőhöz. Innen két irányban mennek a kishajók, a zöme a minarethez, kisebb része a műrom szerű vadászkastélyhoz. Mi a minaret felé szoktunk elmenni, mivel onnan szebb a visszaút a kastélyhoz. Mivel volt egy kis időnk az indulásig, megebédeltünk a kikötő melletti kis büfében. Az épület törökös stílusban lett kialakítva, ez a trend végigvonul a park építményein is, a legjobban a minaretnél látható majd. De térjünk vissza az ebédhez. Rögtön itt már tapasztalhattuk a cseheknek az életről való felfogásbeli különbségét hozzánk képes (nagyjából minden esetben úgy nézett ki, hogy nekik van igazuk). Itt ez abban nyilvánult meg, hogy vegyük példának a sört: ebben az esetben azt kell eldönteni, hogy a kb 30 KC/fél liter ár elfogadható-e a részünkre vagy sem, mert egyébként +/- 1-2 KC. eltéréssel mindenhol ez az ára. A stand büféjében, a benzinkúton, a közértben, a kastély vagy vár vendéglőjében, a város főterén a designe étteremben, stb. Tehát nem azt kell eldönteni, hogy hol a legolcsóbb, hanem hogy az ár jó-e nekem. De ugyanez vonatkozott a vendéglői fogásokra is. Pld. a klasszikus cseh szaftos hús a káposztával és a knédlivel köze 85 KC (2015) volt mindenhol, némi kis ingással. Ezen okok miatt minden gond nélkül ettünk szinte mindenhol, nem érte az embert kellemetlen meglepetés sehol. Na de vissza a hajókázáshoz. A képen látható kis hajók közül az egyikkel elindultunk a minaret felé. Kb. 20-25 perces az út, maga a hajó nagyon csendes. Végig haladva a parkon egy kis kikötőnél ki kell szállni, innen kb 2-3 perc séta a minaret. Érdemes felmenni rá, mivel igen szép kilátást kapunk onnan (a táj maga eléggé lapos)(50 KC/fő/2015). 302 lépcsőfok felfelé, két közbenső pihenővel. Csigalépcső, így a gyors haladás egy kissé szédítő (főleg lefelé). A legnagyobb meglepetésemre az unokám azonnal fel is akart menni rá és így jártunk az összes többi toronnyal is. Ennek persze örültünk, mert látszott rajta az érdeklődés. Visszatérve a talajszintre, elindultunk a kastély felé vissza. Ha azt mondom, hogy a park a legpompásabb állapotában volt, akkor nem is túlzok nagyon. A szép, bár nagyon meleg idő jó fényképezési lehetőségeket teremtett. Miután nem tudtuk Lili kapacitását egy ilyen nagy sétára vonatkozóan, egy kis összecsukható kocsit azért elhoztunk magunkkal. Visszafelé azért jól jött, mert egy szakaszra beültettük pihenni. A kastélyhoz visszaérve megkerültük a Pálmaházat, majd egy jót sétáltunk még a francia stílusú kertben is. Innen már csak a szállásunkra távoztunk, mivel ebben a nagy melegben eléggé kimerítő volt ez a nagy séta.
Más: A Lednice-Valtice-Mikulov háromszög max. 300 km-re van Budapesttől, végig autópályán. Évtizedek óta magyarázom az ismerőseimnek, hogy Csehország milyen jó hely. Úgy ahogy nagyjából végig hallgatnak (mint orvos a beteget: majd meggyógyul!), aztán teljesen kitörlik az agyukból az egészet. Mintha Csehország nem is létezne. Most sem találkoztunk egész utunk alatt egyetlen magyarral sem és magyar rendszámú autót sem láttunk. Pedig a másik úti cél, a lesnái állatkert is kevesebb, mint 300 km-re van Budapesttől. Egyszerűen nem értem, hogy Csehország miért egy vakfolt a magyarok részére. Szerintem meg Európa egyik legjobb (ha nem a legjobb) ár-érték arányú országa, ráadásul szó szerint egy ugrásra tőlünk. Örülnék annak, ha ezt valaki elmagyarázná nekem!

Megkérlek, hogy csatlakozzál a Szeretem Csehországot, I love Cesko Facebook csoportomhoz! Köszönöm!
Vissza a főoldalra (katalógus)

a kastély:

a gazdasági épületek

a francia kert és a pálmaház:

a park térképe

lovas rendőrök a parkban

sétahajózás a csatornákon, az angol park, a minaret:

a kikötő

a végállomás a minaretnél

duzzasztó a kikötőnél

a kikötő

a minaret

kilátás a minaretből

Megkérlek, hogy csatlakozzál a Szeretem Csehországot, I love Cesko Facebook csoportomhoz! Köszönöm!
Vissza a főoldalra (katalógus)

Most érkeztünk el ahhoz a helyhez, ami miatt az ez évi cseh nyaralás ezen a környéken zajlott le. Ez a lesnai állatkert!!!!!!! Igen, ilyen sok felkiáltó jellel. Ha valaki emlékszik a korábbi beszámolómra, akkor abban olvashatta, hogy ide csak véletlenül kerültünk, mivel az a kastély, amit meg akartunk nézni, az az állatkert területén volt. Igazából majdnem el is mentünk, mivel a feleségem zsigerből gyűlöli az állatkerteket (és ebben van is némi realitás, megnézve egyiket-másikat). Végül az döntött, hogy ha már itt vagyunk, akkor nézzük meg. Ráadásul dupla összegbe is került, mivel meg kellett váltani az állatkerti belépőt és bent külön a kastélyét. Utóbb kiderült, hogy azon a túrán a legjobb beruházás volt. Pedig akkor még nem is tudtuk, hogy hová fog fejlődni az állatkert. Annyira tetszett a feleségemnek, hogy csak este 5-kor, holt fáradtan tudtam kihajkurászni az állatkertből (október végén voltunk itt, akkor már korán sötétedett). Annyira belelkesedett, hogy kijelentette: ezt mindenkinek látnia kell!!!!!!! Na itt megint előjön a régi problémám, miért nem tudunk rávenni senkit, hogy eljöjjön ide (beleértve egész Csehországot). Ugyanis azóta sem tudtuk rávenni egyetlen ismerősömet sem, hogy nézze meg, pedig soknak éppen megfelelő korú gyereke is volt. Végül is arra jutottam, hogy akkor ez legyen az Ő problémájuk, én megtettem mindent. Pedig Újpesttől, ahol lakom, pontosan 298 km-re van az állatkert, ami azért manapság már nem olyan nagy táv (igaz, ez azért nem olyan nagyon gyors változat, mivel átvág Szlovákián és csak kb 80 km van autópályán, de azért elég jól lehet haladni, valamint átmegy ez az út Luhacovicén is, ami szintén nagyon szép és ott lehet ajándékba venni oplatky-t. Akit érdekel, hogy mi ez, nézzen utána az interneten, az egyik legjobb cseh ajándék szuvenír- Ehető!!). Na de vissza az állatkerthez! Én viszont elhoztam az unokámat ide, mert neki ezt tényleg látnia kellett. Pont a legjobb korban van (6 éves), amúgy is nagyon szereti az állatokat (nevelés kérdése!!!!). Miután a terület igen nagy, ezért és azért is mert az első nap már megnéztünk néhány dolgot (a helfstyni vár, az aragonit barlang), két részre osztottuk a látogatást. Az első nap délután Amazóniát és Dél-Amerikát néztük meg. A két bejárat közül a nyugatin mentünk be. A bejáratok előtt hatalmas parkolók, viszont meglepően itt nem volt parkolási díj. Azt már most elárulom, hogy a belépő díj nem túl magas és az utolsó hallerjét is megéri!!!! Itt az első utunk a Yucatan-házba vezetett. Ez már az első utunk alatt is látogatható volt, éppen akkor készült el. Mostanra viszont a növények már teljesen belakták az üvegházat, teljesen olyan, mint egy yucatan-i őserdő, romokkal, vízesésekkel, dzsungel hidakkal, stb...Az állatok meg körülöttünk. Madarak, majmok, lajhár (egy centit sem ment odébb a korábbi látogatásunk óta). Itt majdnem meg is csúsztunk az idővel, mert az unokámat alig bírtam tovább vinni, mivel annyira tetszett a dolog neki. Meg még volt itt két pici majom, azokat próbálta bekeríteni. Egyszer már fél méterre jutott hozzájuk, de nem sikerült megsimogatni azokat. De menjünk tovább. Az állatkert koncepciója (legalább is szerintem) az az, hogy ha már bezárom az állatokat, akkor érezzék jól magukat, a látogatók is érezzék jól magukat és érezzék azt, hogy az állatok is jól érzik magukat, kölcsönösen minimálisan zavarjuk egymást és az állat és az ember között ne legyen vizuális akadály (drót, rács), lehetőleg a természetes közegében mutassuk be. Na, ezek maradéktalanul teljesültek. Az állatokat kontinensek szerint mutatják be. Az utakkal szinte vezetik az embereket, hogy mindent lássanak. Az utak sokszor magasles szerű kilátó pontokban végződnek, hogy az állatokra rá lehessen látni. Az utak oldalról sokszor sövénnyel, rőzsefonattal vannak elválasztva az állatoktól, hogy a mozgásunk ne zavarja azokat. Sok állat közé be is lehet menni, ez bizony nagy élmény. Itt is csak úgy kezdtük észrevenni, hogy közeleg a záróra, hogy egyszer csak a csehek szó szerint eltűntek körülöttünk. Azért időben kiértünk, de szerintem akkor sem lett volna probléma, ha később érünk a kapukhoz, mert nem hiszem, hogy bent hagytak volna bárkit is. Másnap majdnem az egész napot rászántuk a "maradék"-ra. Most a keleti bejáraton mentünk be és rögtön jobbra fordulva az Etióp, afrikai részre mentünk, ez korábban még csak nyomokban volt kész. Most viszont teljes pompájában volt található. Erről sokat nem írok, ezt tényleg látni kell. Amiről viszont írok, az az, hogy még az olyan dolgokra is figyeltek, mint a szemetes láda, ill a WC-k. Ezek dekorációja, ill kialakítása mindig beleillik az adott földrész formavilágába. Itt is afrikai motívumok díszítették a szemeteseket és egy afrikai kunyhó formája volt a vécének. De!! És itt most visszatérek a szomorú magyar valósághoz. Sehol egy szemét eldobva, csend, nyugalom, egyetlen ordító vagy verekedő gyerek sincs sehol. A WC amely úgy néz ki, mintha a Hiltonból hozták volna ide, nincs szétverve, összefirkálva. Tényleg nem értem, hogy ha ott ez megvalósítható, akkor nálunk miért nem? Biztosak vagyunk abban, hogy nem mi, hanem a csehek csinálnak egy csomó dolgot jobban nálunk (többek között bele értve az oktatást és a NEVELÉS-t is)? Ezért is szeretném elérni, hogy sokan nézzék meg ezt a helyet, hátha változtat a hozzáállásukon. Na de ismét vissza az állatkerthez! A további nézni valók közül kiemelném a most elkészült japán kertet, ez még olyan állapotban van, hogy kell néhány év ahhoz, hogy a végleges állapota kialakuljon, de már most is nagyon szép. Ha valaki megéhezett, akkor az ausztrál terület mellett találhat egy étterem komplexumot, kitűnő ételekkel és árakkal (újabb régi problémám, mármint a magyar vendéglátással kapcsolatban, de most itt nem térek ki rá). A büfék felett van egy kis gyerek kalandpark, ezt is végig csinálta az unokám. Itt szintén megemlítek egy igen szimpatikus cseh megoldást: az italokat három féle műanyag pohárban lehet megkapni (és itt most nem egy itthoni, egyszer használatos poharat értek ez alatt!!!!). Ennek van egy akasztója és a pohárba bele lehet tenni a dobozos sört vagy üdítőt és az övre akasztva lehet vele sétálni. Majd kiöntve meginni. Eddig ez persze nem lenne egy nagy szám. A használatukért kérnek 30 korona zálogot (itt így hívják). Viszont a használó eldöntheti, hogy visszaadja-e vagy sem. Hogy miért? Mert az állatkert három ikonja található rajtuk: a ráják, a vörös panda és a kék óriás papagáj. Ha visszaviszi, akkor vissza kapja a 30 koronáját, ha nem, akkor elviszi szuvenírnek. Egyébként ezek a poharak kaphatóak a szuvenír boltokban is. Ezek (és az összes többi létesítmény) viszont szintén koncepció mentén vannak elhelyezve, nem össze-vissza, bazári hangulatot árasztva. A kastélyt most nem említem meg külön, azt múltkor már megnéztük, az időnket most inkább az állatkertre fordítottuk. A kastély alatt van egy nagyon szép terrárium, a kastély mellett meg egy rája simogató (ezek a ráják vannak rajta az egyik poháron). Újabb cseh hozzáállás: a rája simogatóban (ami egy külön épület) ki van írva, hogy aki a rájákat meg akarja simogatni, az a kezét mossa meg egy speciális kézmosóban. És mindenki megmosta!! Ezt néhány percig néztem, mindenki kivétel nélkül megmosta a kezét!!!! Maga a rája simogatás pedig egy hatalmas élmény!!!! Tényleg mindenkinek látnia kell!!!!!!